Hát, újra itt vagyok. Újra írok, újra "papírra" vetem gondolataim. De ezúttal sajnos nem résszel jövök. És úgy tűnik, nem is fogok. Valószínűleg most sokan káromkodva zárják be a blogom és hordanak el mindennek, de azért remélem vannak olyanok is, akik végig fogják ezt olvasni :) Lenne egy-két dolog, amit elmondanék:
Először is, köszönöm. Köszönöm a +12 ezres látogatottságot. Köszönöm a 27 rendszeres olvasót. Köszönöm a 10-13 kommentet minden résznél. Köszönöm, hogy vagytok...
Amikor pár hónapja ideültem a gép elé és elhatároztam, hogy indítok egy blogot, sosem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen népszerű lesz. Nem gondoltam volna, hogy lesz akár egyetlen ember is, akinek tetszik amit csinálok és ahogyan csinálom. Rettentően jól esnek dicsérő szavaitok és a mérhetetlen türelmetek és kedvességetek felém. Mindig, amikor elkezdek írni egy részt, Ti jártok az eszemben és az, hogy vajon tetszeni fog-e az, amit írok. El sem tudjátok képzelni, hányszor fogalmaztam át a részeket, mielőtt közzé tettem. Sosem találtam elég jónak ahhoz, hogy az emberek is lássák, hogy Ti lássátok...
Másodszor, sajnálom. Sajnálom, hogy néha heteket, hónapokat kellett várnotok a részekre. Sajnálom, hogy nem voltam elég jó, elég kitartó ehhez. Sajnálom, hogy folyton csalódást okoztam. Sajnálom, hogy vége...
Én ezt nem így akartam. Szerettem volna írni egy történetet, amit az emberek szeretnek és lelkiismeret furdalás nélkül ajánlják a barátaiknak. Szerettem volna egy történetet, ami legalább 50 részes. Egy történetet, ami megmozdít valamit az emberekben. Úgy látszik, nem akartam elég erősen...
Nos, gondolom ebből leszűrtétek, hogy mi a helyzet. Ennek a blognak nincs jövője. És ha mégis, akkor nem most.
Sajnálom, hogy megint csalódást okozok :( De nézzük a jó oldalát...Ez az utolsó, hogy csalódást okozok, hisz innen már nincs mivel :)
Nem fogom "kimondani" azt, amiről ez az egész szól. És hogy miért? Mert én itt nem végeztem. Egyszer majd még visszatérek és újult erővel fogok neki az írásnak. Talán más néven. Talán másik történettel. Talán ugyanezzel, ugyanígy. :)
Köszönöm és nagyon sajnálom :'/
Ezerszer puszil és ölel: Cheesegirl xxoo
