Hát, újra itt vagyok. Újra írok, újra "papírra" vetem gondolataim. De ezúttal sajnos nem résszel jövök. És úgy tűnik, nem is fogok. Valószínűleg most sokan káromkodva zárják be a blogom és hordanak el mindennek, de azért remélem vannak olyanok is, akik végig fogják ezt olvasni :) Lenne egy-két dolog, amit elmondanék:
Először is, köszönöm. Köszönöm a +12 ezres látogatottságot. Köszönöm a 27 rendszeres olvasót. Köszönöm a 10-13 kommentet minden résznél. Köszönöm, hogy vagytok...
Amikor pár hónapja ideültem a gép elé és elhatároztam, hogy indítok egy blogot, sosem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen népszerű lesz. Nem gondoltam volna, hogy lesz akár egyetlen ember is, akinek tetszik amit csinálok és ahogyan csinálom. Rettentően jól esnek dicsérő szavaitok és a mérhetetlen türelmetek és kedvességetek felém. Mindig, amikor elkezdek írni egy részt, Ti jártok az eszemben és az, hogy vajon tetszeni fog-e az, amit írok. El sem tudjátok képzelni, hányszor fogalmaztam át a részeket, mielőtt közzé tettem. Sosem találtam elég jónak ahhoz, hogy az emberek is lássák, hogy Ti lássátok...
Másodszor, sajnálom. Sajnálom, hogy néha heteket, hónapokat kellett várnotok a részekre. Sajnálom, hogy nem voltam elég jó, elég kitartó ehhez. Sajnálom, hogy folyton csalódást okoztam. Sajnálom, hogy vége...
Én ezt nem így akartam. Szerettem volna írni egy történetet, amit az emberek szeretnek és lelkiismeret furdalás nélkül ajánlják a barátaiknak. Szerettem volna egy történetet, ami legalább 50 részes. Egy történetet, ami megmozdít valamit az emberekben. Úgy látszik, nem akartam elég erősen...
Nos, gondolom ebből leszűrtétek, hogy mi a helyzet. Ennek a blognak nincs jövője. És ha mégis, akkor nem most.
Sajnálom, hogy megint csalódást okozok :( De nézzük a jó oldalát...Ez az utolsó, hogy csalódást okozok, hisz innen már nincs mivel :)
Nem fogom "kimondani" azt, amiről ez az egész szól. És hogy miért? Mert én itt nem végeztem. Egyszer majd még visszatérek és újult erővel fogok neki az írásnak. Talán más néven. Talán másik történettel. Talán ugyanezzel, ugyanígy. :)
Köszönöm és nagyon sajnálom :'/
Ezerszer puszil és ölel: Cheesegirl xxoo
:'( nem okoztál csalódást, ebben az egyben biztos lehetsz :) És szerintem nem én vagyok az egyetlen aki ezt így gondolja... Akik pedig már az első mondatoknál bezárták a blogot és elmondtak mindennek, azok nem normálisak :D Én nagyon szerettem olvasni a történeteidet és részben ez is ösztönzött arra, hogy én is írjak egy sztorit ebben a témában, pedig nekem elhiheted nem vagyok rajongó. Max az írásba szerettem bele, és azért rajongók :) Hála neked és a hozzád hasonló embereknek már tudom, hogy író szeretnék lenni. Ha nem is lesz soha egyetlen kiadott könyvem sem, azért az újságírásban kipróbálom majd magam. De erről ennyit is, hisz ez nem ide tartozik, csak elkalandoztam.
VálaszTörlésSok sikert a továbbiakban az életedben, és remélem egyszer majd tényleg újra nekivágsz az írásnak, mert tehetséges vagy :D
xoxo <3 SZIA
Oooh :') Most meghatódtam :'$ Annyira édes vagy, imádlak <33 Ha visszatérek hamvaimból, te leszel az első aki megtudja :))
TörlésPuszi:Cheesgirlxxoo
:DD Reméltem is :P Én is imádlak <3
TörlésPedig én vártam, de nem fogok könyörögni. Ez a te döntésed és elfogadom. Csak gondoltam írok, hogy tudd, hogy én (és gondolom még sokan mások) sajnálom(/sajnáljuk), hogy befejezed :(, mert nagyon szerettem(/szerettük) és vártam(/vártunk) minden egyes részt. :)
VálaszTörlésÉn sajnálom :'( Tényleg, és nagyon:( De nem megy ez nekem :/ Talán ha minden rendben lesz, és sikerült rendeznem az ügyeim...De hát az sem pár napos munka :/ Talán nyáron...áh, ki tudja! Köszönöm szépen <33
TörlésCheesegirlxoxo
Metiiii.♥ nem az elejétől fogva olvasom a blogod, de a szívemhez nőtt. és most így ezt olvasom annyira ... ahhhj. nem találom a megfelelő szót. fáj, mert nem olvashatom már ezt a blogot, és fáj mert tényleg imádtam a blogodat♥ általában hétvégente hajnalba olvastam mindig és ez a blog mosolyogtatott meg. nem akarok könyörögni, mert tudom milyen.♥ Remélem hamar visszatérsz :') xx
VálaszTörlésAncsii <33 Jaj, most mindenki meg akar siratni? :') Sajnálom :'( Én is remélem:) <33
TörlésPuszi:Cheesegirlxoxo
Furcsa érzés, amikor valami olyan miatt sírsz, ami nem is volt a tiéd, de mégis valahogy a magadénak érezted. Na, most ezt a különös érzést érzem én is.... Nagyon szerettem a blogodat, úgy, ahogy volt. Nem számított, hogy mikor jönnek a részek, hogy várni kell rájuk, mert mindig megérte! ;)
VálaszTörlésNekem is nagyon sokat segített a blogod. A legjobb barátnőmnek most szombaton lesz a 16. születésnapja, és már hónapokkal korábban nekiálltam gondolkodni, hogy mégis mit adjak neki egy ilyen különleges alkalomra... Egyik reggel, szintúgy ezen tűnődtem, miközben a blogodat olvastam, és nem tudom hogyan, vagy miért, de beugrott: mesét kell neki írnom! Később, ahogy elkezdtem ezen gondolkodni, rájöttem, a te írásod adott erőt ahhoz, hogy elkezdjek írni (mert nem csak abba az egy történetbe kezdtem bele), és ezért hatalmas hálával tartozom neked! :))
Köszönöm, hogy itt voltál nekem/nekünk! ^^
Tekla :)
Jaj, istenem :') Ha ilyen édesek vagytok, akkor még nehezebb :') Annyira, de annyira köszönöm! <33 Örülök, ha segíthettem:$ A barátnődnek pedig boldog születésnapot!:)
TörlésPuszi:Cheesegirlxoxo
Hát, sajnálom, hogy befejezed, és ha nem is értem, de elfogadom. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy döntsön. :) Ha bárki is megharagszik rád ezért, akkor én csak annyit tudok neki javasolni, hogy kezdjen el blogot írni, feleljen meg mindenben és mindenkinek, és ha ez sikerül neki, na akkor, azt mondom oké... Nem mondom, hogy nem reménykedem benne, hogy meggondolod magad, mert akkor hazudnék, de azt is elfogadom, ha nem teszed. Köszönöm, hogy ezzel a bloggal színesítetted a hétköznapjaimat, és sok sikert kívánok mindenhez, amiben csak örömödet leled! ;) :D
VálaszTörlésBarbi :))
JÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁJ THIS IS TOOO MUCH!!! :') Kezdem azt gondolni, hogy ez rossz döntés volt. Rossz olvasni, hogy van, aki szomorú, mert befejezem a blogom :( Egyszerűbb lett volna a busz elé dobni, vagy ledobni egy hídról a laptopom...Hát, huh :) Köszönöm szépen <33
TörlésPuszi:Cheesegirlxoxo
Nem mondom, hogy szerintem nem lehet eldönteni, hogy rossz vagy jó döntés volt, de egy biztos, újrakezdeni bármikor lehet ;) :P Azért én nem bánom, hogy nem halt meg szegény laptop-od, ki tudja, lehet, hogy még a közeljövőben meggondolod magad ;)
TörlésBarbi :))
Igen, bármi lehetséges :)) Majd meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok :)
TörlésPuszi: Cheesegirlxoxo
hát én személy szerint nem vagyok valami nagy blog olvasó.Ennek egyik oka hogy nagyon válogatós vagyok.Sok történet nem tetszik.De ez a történet nagyon megfogott.És nagyon sajnálom hogy így gondolod.Lehet hogy nem vonz milliókat a történet de nagyon jó.És ha van aki olvassa akkor az már siker és úgy gondolom hogy akkor már megérte.Na mindegy.Szerintem folytatnod kéne.Mindenféleképpen.Nagyon szívesen olvastam a történetedet.Nagyon megfogott a történet.Meg úgy az egész.
VálaszTörlésköszönöm szépen!:') Annyira jól esik ilyeneket olvasni:') Nagyon sokat gondolkodtam a dolgon, de végül is folytatom :) Az új rész, már fent is van:)<33
TörlésPuszi:Cheesegirlxoxo
kérlek írj még.nagyon jól csinálod.az az igazság, hogy emiatt a blog miatt kezdtem el én is blogot írni.ha nem olvastam volna most nem írhatnám én is a történetemet.nem szeretném ha vége lenne.nagyon tetszik a történet, meg ahogyan leírod a történteket.nagyon tetszik.teljesen a szívemhez nőtt a blog.bár tudom, hogy nincs hatással rád a bejegyzésem, azért remélem, hogy folytatod a történetet.
VálaszTörlés