.::Chapter 9: "Az olvadó jég"::.

Hyyyyyy!:DD Na ki tért vissza? Na ki?:D 

Köszönöm a végtelen türelmetek!!! Egyáltalán nem érdemlem meg, de örülök neki, hogy van még aki nem pártolt el tőlem:) A következő részt igyekszem megírni, de úgy néz ki szombaton nyárzáró bulin leszek, vasárnap pedig tanulok... De azért igyekszem:) Legkésőbb jövőhét ilyenkor megkapjátok a részt:) 

9 kommentet kérek szépen:$  Jaj, ha valaki azért nem kommentel, mert úgy látja meg van a 9, akkor nyugodtan írjon, mert: a) szokásom válaszolni, ergo csak fele annyi van, mint látod b) nem gond ha több lesz, mint 9:D Nem akarok pofázni, mert kit izgat?!:D

Jó olvasást! <3 i="i">

Ps.: Milyen a desing? Unalmas, vagy jó így? Légyszíves erre is válaszoljatok a kommentben!!

Ps.2: Majd észrevehetitek, hogy nem igazán a valóságnak megfelelően alakul a sztori...De annyira büszke vagyok, hogy muszáj volt beleraknom:$

Ps.3: Mégis pofázok xD

-Buliii vaaaan!!-szakítja ki Niall az ajtót, ezzel félbeszakítva válaszom. Értetlenül fordítom tekintetem felé, majd vissza Louis-ra , majd ezt még megismétlem párszor, ezzel elérve, hogy végleg összezavarodjak.

-Te megőrültél? Mégis miért?-tárom szét a karom, ezáltal abból kipotyognak az eddig gondosan összehajtogatott ruhák. A fenébe!

-Jelöltek minket a VMA-n, 3 kategóriában is!-kezd el ugrálni, mint egy beszívott mókus.

-Mivan?!-pattan fel Louis is és hasonló táncba kezd. Ez valami kóros dolog? Lassan nekem is leesik, hogy mit mondott Niall az előbb. Hogy a VMA-n?

-Uram isten, gratutálok!-tornázom magam én is álló helyzetbe és táncolom velük a marhaságuk. Mindkettejüket megölelem, majd nem foglalkozva azzal, hogy Lou-t és a kérdését faképnél hagyom, a „nappaliba” rohanok.

-Gratutálok!-urgrok be az ajtón széttárt karokkal, vigyorogva, mire 3 értetlen szempár szegeződik rám. Sóhajtok egyet, miközben homlokon vágom magam.-A díjhoz idióták!-világosítom fel őket, majd szinte hallom, ahogy koppan nekik.

-Ja, hogy az!-világosulnak fel.-Nincs ebben semmi gratulálni-való, már megszoktuk. És amúgy is: ez csak egy jelölés! MÉG nem nyertünk.-okoskodik Harry, mire én tarkón baszom (oh, pardon). Ezt a nagyképű....embert!

-Ennyi erővel szerezz magadnak egy jogart, meg egy koronát és nevezd magad a világ urának!-nézek rá eszelősen, mire Liam és Zayn felvísit, mint egy malac, Harry pedig bevágja a durcát. Na, nehogy már ő sértődjön meg! Megforgatom a szemem és visszaindulok, de hirtelen eszembe jut gratulációm oka, így visszafordulok egy pillanatra.-Ha ti is akartok bulizni, öltözzetek! Niall már totál be van zsongva.-közlöm a tényeket és tovább sétálok. Áh, de menő vagyok! Mint a szuperhősök az amerikai akciófilmekben.

Besietek a szobámba és-miután kiküldöm a fiúkat-készülődni kezdek. Mivel buliba megyünk és Niall azt mondta-egy kacsintás kíséretében-, hogy öltözzünk csinosan, így erősen elgondolkodom, hogy mit vegyek. Alapból csinosan szoktam öltözködni, de most ki akarok tenni magamért.

Hosszú gondolkodás után végül előhalászom a bézs színű koktél ruhám, ami fölül ezüstcsillámos, alul pedig réteges, egy hozzáillő masnis magassarkút, egy bőrdzsekit és az elmaradhatatlan kiegészítőim. Bevonulok a cuccaimmal a fürdőbe, hogy felkapjam őket, és amíg én bent vagyok, Lisi is elkészül. Ő is szoknya mellett dönt, de ő lazábbra veszi a stílust, a párducmintás szoknyájával, amibe betűr egy pánt nélküli toppot és felvesz hozzá egy bőrdzsekit, kiegészítésként pedig bebújik a converse-be, amin arany szegecsek vannak. A haját valami elképzelhetetlen módon befonja, majd hagyja, hogy a vállára hulljon. Feltesz egy alap sminket-akárcsak én-, bár én a hajammal nem vacakolok semmit, csak megrázom és kész is van. Miután mindketten kész lettünk, bevonulunk a nappaliba és helyet foglalunk a kanapén, míg a fiúkra várunk.

*10 perccel később*

-Mi tartott ennyi ideig?-teszi fel a tök logikus kérdést Eli, én pedig felhúzott szemöldökkel meredek a fiúkra. Ez nálam az egyetértés jele...is.

-Ne rám nézz! Zayn és Harry a ludas!-mentegetőzik Liam és védekezően maga elé emeli kezeit. Nem is néztem rá!

-Bocsi csajok, nem tudtuk, hogy ennyire lassúak vagytok.-nézek rájuk gúnyos mosollyal, amit Zayn egy nyelvnyújtással jutalmaz, Harry pedig már figyelemre sem méltat. Most meg van sértődve rám, vagy mi? Jaj, de gyerekes!

-Na inkább menjünk, mert már beleolvadok a kanapéba!-pattan föl Lisi, majd engem is magával ránt és kiviharzik a buszból. Miközben próbálok nem pofára esni és a lépést is tartani, szemügyre veszem a klubbot, ahova jöttünk. „Mysterious night”. Érdekes egy név, még nem hallottam. Mindenesetre jó kis helynek tűnik, így nem ellenkezem mikor barátnőm a sor elejére furakszik, hogy bejuthassunk. A fiúkat és persze engem, azonnal felismernek, így gond nélkül átjutunk az ajtón. Bent igazi parti hangulat van. A legmenőbb DJ játssza a legmenőbb számokat, az italpultnál ezer fajta ital van, a táncparkett és maga a hely is tömve van emberekkel. Bár kissé fülledt a levegő és 2 másodpercenként nekem jön valaki, de még így is elkap a parti láz, így a fiúkat magammal rángatva belevetem magam a tömeg közepébe. Lehunyom a szemem és ritmusra kezdek el ugrálni vagy épp ringatni magam. Ahogy kedvem tartja. 

*26 perccel később*

-Mit kértek inni?-áll fel Harry az asztaltól, majd közelebb hajol, hogy a ricsajtól hallja a válaszunk. A táncolásban teljesen kifulladtam, így hamar leültem és mivel a többiek nem akarták, hogy egyedül ücsörögjek ők is jöttek. Harry kérdése szerintem teljesen felesleges volt, hisz már az 5. körünket isszuk ugyanabból. Igazából nem tudom, a többiek mit isznak, mert egy ideje szédülök, és azzal vagyok elfoglalva, hogy helyre tegyem magam, de azt tudom, hogy én vizet iszok és ez elég.

-Én még mindig vizet-kiabálom, hogy meghallja, de mintha észre sem venne. Most akkor tényleg megsértődött rám? Még ilyet! Harry megindul a pult felé, én pedig követem. Nem tudom, mi baja, de most kiderítem.

-Harry.-kocogtatom meg a vállát, mert ha csak mondom, biztos nem veszi észre. Ez a zene olyan hangos, hogy a saját gondolataimatl. sem hallom!

-Mivan?-förmed rám, már kissé spicces állapotban, amin kissé meglepődök. Már ennyitől elszáll az agyuk? Azt hittem, ehhez több alkohol kell! Nem szoktam inni, így tapasztalatom nincs, de mégiscsak, 5 pohár az nem sok!

-Öhm...Beszélhetnénk?-kérdezem kissé félve, ugyanis Harry alapból kissé érzékenyebb srác, úgyhogy alkohol hatása alatt még jobban kell vele vigyázni. De hülye vagyok! Hát persze! Érzékeny srác, így könnyebben megbántódik! Csak nem vette komolyan, amit mondtam neki? Válasz helyett, elindul a hátsó ajtó felé, majd miután bajlódik egy sort a kilinccsel, (...) előre enged és becsapja maga mögött azt. A falnak támaszkodom-ugyanis egyre jobban szédülök-és onnan nézek fel Harry-re. Nem hiszem el, hogy magassarkúban is alacsonyabb vagyok! Várakozó, kissé homályos tekintettel mered rám, miközben próbál teljesen józannak tűnni.

-Haragszol rám?-térek rögtön a lényegre, miközben a kezemmel dörzsölgetem magam. A kabátom bent hagytam...

-Ó, nahát! Ezt meg miből gondoltad?-kezdi el játszani a hülyét, mire felsóhajtok.

-Harry amiket mondtam, nem kellett volna komolyan venned. Feltűnhetett volna már, hogy eléggé csípős a természetem, főleg olyanokkal, akik nem szimpik nekem.-kezdek el magyarázkodni, miközben szüntelenül melegítem magam. Itt hidegebb van, mint az Északi-sarkon!

-Tudom.-veszi le zakóját, majd a hátamra teríti. Orromat azonnal megcsapja a jellegzetes illata, amit már megjegyeztem mikor együtt aludtunk.

-Köszönöm-suttogom egész halkan, mert nem akarom félbeszakítani, de azért mégiscsak így kívánja az etikett.

-Sajnos, túlzottan komolyan veszem a dolgokat, amiket rólam mondanak és ebből általában én jövök ki rosszul. Tudom, hogy nem akartál megbántani, de minden vicc mögött ott van az igazság...-hangja olyan komoly, hogy ha most találkoztam volna vele, fel sem tűnne, hogy nem józan. És ez megijeszt. Mi oka lenne ilyen komolynak lenni? Jobban szeretem a mosolygós, perverz oldalát. Ez valamiért, igencsak baljósló.

-Én tényleg nem gondoltam komolyan, amit mondtam!-lököm el magam a faltól, ami rossz ötletnek bizonyult, ugyanis az egyensúlyom azonnal elvesztem.

-Hohohó! Jól vagy?-nyúl utánam Hazza, még épp időben. A fejemet fogva bólintok egyet, majd visszadőlök a falhoz. Most meg mi bajom van? Még csak alkoholt sem ittam, hogy attól legyek rosszul!-Elhiszem amit mondasz, ne aggódj.-mosolyog rám csibészesen, mire elmosolyodom.

-Ne reméld, hogy izgat a dolog! Csak a kíváncsiságom hajtott.-megyek bele a játékba és finoman meglököm a vállát.

-Ühüm. Persze.-bólogat, mint azok a kutyák a kocsikban, miközben fülig ér a szája. Ez az a Hazza akit megszoktam!-Látod? Én mondtam, hogy meg fogsz kedvelni minket!-nyújta ki rám a nyelvét, mire én a szívemhez kapok.

-Mi? Nem mondtál ilyet!-háborodom fel állításán. És tényleg, nem mondott ilyet.

-De gondoltam!-kötekszik továbbra is, mire felnevetek.-Szóval, elismered, hogy megkedveltél minket?-mosolyog kisfiúsan, amitől valószínűleg lányok milliói dobják el a bugyijuk, de belőlem semmit nem vált ki. Nem válaszolok, csak mosolyogva megrázom a fejem (persze csak óvatosan). Hirtelen egy lépéssel megszünteti a köztünk lévő távolságot és jobb kezével megtámaszkodik a fejem mellett, miközben a másikat zsebre dugja. Arca megint olyan közel van az enyémhez, mint reggel és a mosolya is ugyanaz, de most van valami a szemében... Valami, amit nem tudok beazonosítani, mégis olyan ismerős.

-Köszönöm.-suttogja az arcomba, majd egy puszit nyom rá, amin teljesen ledöbbenek. Mielőtt bármit is reagálhatnék, már rég eltávolodik tőlem és mosolyogva indul vissza a szórakozóhelyre.

-Mégis mit?-kérdezem a csukott ajtótól, persze választ nem várva. Ezzel most teljesen összezavart. Mit akar ezzel mondani? Majd este kiderítem. Most inkább leállítom a fiúkat, mielőtt a sárga földig isszák magukat. Holnap mégiscsak próba van! Nem mehetnek másnaposan!

Miután megbizonyosodom, hogy nem fognak több alkoholt inni, azért cserébe, ha még maradunk, nyugodt szívvel foglalok helyet, egy kényelmes bőrfotelban a poharammal a kezemben. Hirtelen egy kéz simul a vállamra, ami megy egyre feljebb a nyakam felé, ahol eltűri a hajam, majd puszit nyom bőrömre, amitől a hideg is kiráz.

-Velem jönnél?-suttogja egy mély, férfi (ki hitte volna:D-szerk.megj.) hang.

Sajnálom, hogy ilyen rövid lett, de ennek is megvan az oka:$ Mint említettem, ezután jön az egyik nagy fordulópont és nem akartam többet írni, nehogy sejtsetek valamit:D Igyekszem a következővel! Ez csak 4 oldal, az viszont minimum 10 lesz;)